Régészeti irodalmunkban Bajót az Öregkő őskori lakóbarlangjáról, római kori emlékeiről és egy honfoglalás kori magyar sírleletéről ismeretes. Műemlék nyilvántartásunk a faluval kapcsolatban annak XVIII. századi kálváriáját, s a bajóti határnak állítólag Bánk bán építette várromát. A Gerecse-hegység keleti lejtőjén fekvő magyar népesség által lakott falut amelyet, a Bajóti-patak szel ketté egy zömök tornyú templom uralja.
Árpádkori templom
A bajóti templom a XIII. század első felének építészeti emléke. Az épület történetének négy periódusa áll előttünk: a román kori torony és templomhajó építésének kora, az északi toronyoldal gótikus oldalajtaja, a kilövőrésszerű ablakok kialakításának kora, a XVIII. századi, mai, barokkos templomkép.
A templomot déli irányban máig jól látható, egykor támpillérekkel megerősített bástya vette körül. A templom és vár építtetője Bajóthy Simon ispán, 1223-1248 között. A templom védőszentje Simon és Júda. A bajóti vár 1332-ben véglegesen elpusztul.
A templom teljes felújítása 1995-2000-ben történt.
Egyéb látnivalók:
Szántó Piroska festőművésznő stáció képei
Dísz tér
Dísz kút
Szent Erzsébet Karitász központ
Millenniumi ház
Öregkő Jankovich barlang