Péliföldszentkereszt

Évközi 25. vasárnap, Lk 16,1-13

Kedves Testvérek!

Nagyon örülök, hogy együtt imádkozhatok veletek. Azért vagyok itt, hogy kifejezzem az egységet Róma és a tartomány között. Szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot a mai evangéliumról.

A mai evangéliumi szakasz útmutatás számunkra az életben, olyan útmutatásokat ad, ami a boldogsághoz vezet. Szeretnék kiemelni ebből három tanítást, ami a boldogabb élet irányába mutat.

Jézus az evangélium kezdetén példabeszédet mond egy személyről, aki próbálkozik kialakítani saját életét, és a végén Jézus egy olyan tanítást ad, ahol elsősorban azt mutatja meg, hogyan tudunk barátokat szerezni.

Mit jelent jó barátot találni? Jó barát az, aki segít a mindennapi nehézségekben. Sokszor szoktam idézni II. János Pál mondását a barátságról, az igazi jó barátról: "Az igazi barát az, aki segít, hogy minden napom jobb legyen. A barátom az, aki segít, hogy valóban minden nap jobb tudjak lenni." És ha rátekintünk Don Bosco életére, akkor láthatjuk, hogy ő mindig talált jó barátokat, ahogy Margit mama is mondta neki. Amikor Chieriben tanult, a barátaival  megalapította a Vidámság Társaságát, ahol valóban jó barátokkal volt együtt. Azt gondolom, hogy ez az evangélium útmutatás tud lenni az életünk számára: keressétek és tartsátok meg a jó barátokat az egész életetekben. Van egy mondás, mely szerint aki barátot talál, az kincset talál - ez valóban megfelel a mai evangéliumnak.  És ez a gazdagság egy egész életre szól.

A mai evangélium egy másik útmutatása nagyon közel áll a szalézi lelkiséghez: tudjunk a kis dolgokban is hűségesek lenni. Aki hűséges tud lenni a kis dolgokban, az a nagy dolgokban is meg tudja ezt tenni. Ez lehet egy tanács, amely megtart bennünket az életszentség útján. Amikor Savio Szent Domonkos megkérdezte mesterét, Don Boscót, hogyan lehet szent, pont ezt az útmutatást kapta: hűségesnek lenni a mindennapi dolgokban. A Szalézi Család az egész  világon készül Sándor István boldoggáavatására. Igaz, hogy őt vértanúként fogjuk tisztelni, de ő az egész életével Krisztusra mutat. Az életszentsége a mindennapi tevékenységek során növekedett. Hűségesnek lenni azokban a dolgokban, amiket minden nap megteszünk - ez volt a mai evangélium második útmutatása, ami nagyon fontos.

A harmadik útmutatás, amit az evangéliumi szakasz végén találhatunk, azt mondja nekünk, hogy nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és a mammonnak. Hogy valóban boldogok legyünk, nem szolgálhatjuk egyszerre Istent és a pénzt. Hűségesnek kell lennünk Istenhez, aki megteremtett minket és aki megadta nekünk a lehetőséget, hogy vele együtt járjunk. A Hit évében vagyunk és a hit éppen azt mondja nekünk, hogy hűségeseknek kell lennünk.  Ez elsősorban azt jelenti, hogy legyünk hűségesek a családunkban, a házastársunkkal szemben. Ha visszatekintünk Don Bosco életére, akkor eszünkbe juthat az a mondat, amikor Don Bosco azt mondta: "Egész életemet, az utolsó leheletemig a fiataloknak szentelem." Ez azt jelenti, hogy Don Bosco hűséges volt a döntéseihez, kitartott a döntései mellett.  Keresztények vagyunk és ha a keresztényi magatartás szerint élünk, akkor valóban Istennek fogunk szolgálni, nem a mammonnak, vagyis a pénznek. Ez az a "jó hír", amit az evangélium a mai napon közvetít számunkra.

Amiket az evangélium elénk tár, ezek nem kötelességek, hanem útmutatások, hogyan lehet keresztény módon élni. Ha boldog akarsz lenni, ha örömmel akarod élni az életedet, akkor kövesd ezeket az útmutatásokat. Legyenek jó barátaid, lágy olyan hűséges a kis dolgokban, mint a nagy dolgokban és szolgáld az egy Istent, ne a pénzt. Ha követjük ezeket az útmutatásokat, akkor leszünk a mindennapi életünkben hűséges keresztények.