Szentmisék karácsony és újév ünnepén

December 24-én SZENTESTE KARÁCSONYI ÜNNEPI MISE 22 órakor a templomban December 25-én ünnepi szentmise 10 órakor a templomban December 26-én…

Decemberben nyit a Látogatóközpont!

Decemberben megnyitja kapuit a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont! A hivatalos megnyitó december 13-án lesz, másnap pedig gazdag adventi programokkal várják a…

Adventi szalézi lelki napok 2019.

2019 adventjében két időpontban (november 29. és december 1. között, valamint december 6–8. között) négy korosztályban lesz lehetőség szalézi vezetésű…

Nyergesújfalu

Nevét feltehetően a hegynyeregről kapta. Több tucat régészeti lelőhelyet tártak föl a település határában. Első emlékeink szerint a limes, a Római Birodalom határa húzódott a település területén. Ebben az időben Crumerum néven állt itt katonai tábor és település a limesen.

Mint település 1280 táján bukkan föl Kézai Simon krónikájában. A nemzetségek kezéből 1371-ben királyi tulajdonba került, majd 1388-ban Zsigmond az esztergomi érsekségnek ajándékozta koronázási ajándékul. Ettől kezdve 1945-ig az érsekség birtoka volt.

1543 táján a török pusztította el, a felszabadító harcok során pedig újra lakatlanná vált a hódoltság alatt benépesült falu. A Duna fölé magasodó Sánchegyen Rákóczi csapatai újjáépítették a római kori erősséget. Ma csak a földdel betemetett alapok láthatók. Itt áll a millenniumi emlékmű.

Nyergesújfalu történelmének meghatározó eseménysorozata a német telepesek megjelenése, akik a XVII. század végétől több hullámban érkeztek Baden-Württembergből "Neu-Satteldorfba". Olyan időszak is volt a település életében, amikor tisztán német ajkú lakosságot talált itt az az utazó, aki a Bécs-Buda postakocsijáratán utazva megpihent a lóváltóállomás fogadójában, majd a nyergesi parasztok gyorsaságukról híres lovasfogataival 3 óra alatt Budára száguldott.

Napjainkban Nyergesújfalu a Duna-menti iparvidék egyik jelentős települése, az ETERNIT pala- és a ZOLTEK Rt. viszkózagyárról országszerte ismert. Több mint nyolcezer lakossal 1989-től város.

Szent Mihály templom
Legjelentősebb műemlékünk a barokk stílusú, Szent Mihály tiszteletére épült templom. Mária Terézia védnöksége alatt készült el 1770-ben. Végleges formáját Scitowsky János érseksége idején nyerte el 1860-ban. A barokk stílusú templom és a mellette álló plébániaház ma műemlék jellegű. Teljes felújítása 1997-ben fejeződött be, a templomé 1999-ben.

Szalézi-Irinyi Középiskola
A nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola 2001-ben került vissza a Szalézi Társaság birtokába, ahol Don Bosco nevelési stílusát, valamint a szalézi szellemet kívánják újra meghonosítani.

Kernstok Károly
Kernstok Károly (1873-1940) a város legismertebb szülötte, a századelő meghatározó festőegyénisége, a "Nyolcak" képzőművészeti csoport létrehozója is évekig alkotott a ma róla elnevezett kertben. A nyergesújfalui képzőművészeti szabadiskolában olyan látogatókat fogadott, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond, Czóbel Béla vagy Rippl Rónai József. Kernstok tanítványa volt a párizsi akadémiát is megjárt Nyergesi János (1895-1982) és testvére István (1900-1989), kiknek művei ma is kedveltek. A Nyergesi Emlékházban/ Tájház (Munkácsy - liget 8.) ma tájszoba és helytörténeti kiállítás látható. Kóthay Ernő (1926-1982) és Vecsési Sándor ( sz.: 1930 ) a fiatalabb festőnemzedék tagjai, akik szintén innen indultak.

Tovább a kategóriában: « Mogyorósbánya

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Lelkigyakorlatos Ház számlaszáma:



11784009-20604266
 

A kegytemplom felújítása

térkép

+36-33/506-340
+36-20/235-9006

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Szalézi Lelkigyakorlatos Ház
2533 Bajót- Péliföldszentkereszt, Pf. 3

Copyright © 2012 LDnet