Mindenszentek ünnepe, halottak napja

November 1-jén, mindenszentek ünnepén és november 2-án, halottak napján délelőtt 10 órakor és délután 18.30-kor is lesz szentmise Péliföldszentkereszten.

Szent Vendel napja – kápolnánk búcsúja

A Szent Vendel-búcsút, a péliföldszentkereszti kápolna búcsúját október 22-én, vasárnap ünnepeljük a 10 órai szentmisében. Szent Vendelt a jószágtartó gazdák,…

Ars Sacra Fesztivál

2017-ben ismét bekapcsolódunk az Ars Sacra Fesztivál eseménysorozatába. Előadással, tárlatvezetéssel, fotókiállítással és gyertyafényes koncerttel várunk mindenkit szeptember 17-én Péliföldszentkereszten.

Útvonalajánlat: Öreg-kő

Péliföldszentkereszt -Furdalos -Öreg-kő

A kolostor mögött vezető úton néhány száz méter után érkezünk meg a közelben található Szent kút-forráshoz, ahol megnézhetjük a II. világháborús katonasírt, a Lourdes-i barlangot és a kulacsok feltöltése után az Öreg-kő felé vehetjük az irányt. A fák közül kiérve a Furdalos dombjának szántóján kelünk keresztül. Visszatekintve láthatjuk a péliföldszentkereszti templomtornyot, bal kéz felől a Gerecse háta látszik a TV-toronnyal, mögöttünk a távolban a Gete hegycsoport emelkedik ki, előtte pedig az Öreg-kő sziklaszirtje fehérlik.

A kék jelzésen hamar eljutunk a szikla alatti pihenőhelyre.Kis emelkedő után egy betonlépcsősor aljánál 200 lépcső után először a Baits-barlanghoz, majd a Jankovich-barlanghoz érünk. Magával ragadó látványt nyújt a kb. 10 széles és magas barlang, mely 35 méter mélyen nyúlik a sziklafalba. A barlang mellett falépcsősor vezet fel meredeken az Öreg-kő tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás tárul elénk: É-ÉNY felé a sziklafal húzódik, háttérben a Duna vonalával, K felé a Gete, ÉK felé a kanyargó Duna az esztergomi bazilikával. Lenyűgöző, mintha madártávlatból látnánk a környező hegyeket.

JANKOVICH-BARLANG, BAITS-BARLANG

Az Öregkő csúcsa alatt, 330 m magasan nyílik az É felé néző Jankovich-barlang. A barlang elejét a múlt század végén kőbányászással elpusztították. A mai állapotában 27 m hosszú, 5-8 m széles, a kürtős résztől eltekintve 5-6 m magas nagy teremből és az ehhez csatlakozó 15 m hosszú, 3-4 m széles hátsó üregből álló barlang a legfontosabb dunántúli paleolitikus lelőhelyek közé tartozik. Feltárását 1913-1918 és 1924-1926 között Hillebrand Jenő végezte el, eredményeit több részletben ismertette. A leletanyag részben az MNM-be  (innen 3 tárgy 1925-ben New Yorkba), részben a Földtani Intézetbe került, de 1915-ben Baits György bajóti jegyző az esztergomi bencés gimnázium gyűjteményének adott nyilván az ásatásból származó leleteket: 2 db "solutréen" (= szeletai) dárdahegyet, 3 vakarót, 3 csontszerszámot és egy neolitikus vésőt.

A szakirodalomban gyakran szereplő lelőhely kutatási eredményeit legutóbb Vértes László foglalta össze. A barlangban két őskőkori kultúra emlékei kerültek feltárásra. A hátsó üregben az alsó vöröses rétegben, amely 6 m vastag volt, a szeletai kultúra, a felső sárga színű kitöltésben pedig a későpaleolitikus barlangi gravetti (más néven pilisszántói kultúra) eszközei feküdtek.

Hillebrand Jenő a rétegeket nem bontotta szintekre, 1956-ban már sehol sem lehetett bolygatatlan szeletai rétegeket találni, így a kultúra leleteit nem lehet tagolni. A szeletai kultúra 116 kőeszköze között a különböző fejlettségű levélhegyek és a kaparók a leggyakoribbak, ezenkívül levalloisi szilánkok, pengék, völgyelt és fogazott eszközök, fúrók, árvésők, vakarók sorolhatók ide. A 21 csonteszköz között Olschewa-hegyek és hasított alapú lándzsahegyek is voltak. A korábban kosfej alakú idomként közölt tárgy Vértes László szerint véletlen forma, kinövésekkel borított csonttöredék. Az 1956. évi rétegtisztázó ásatáskor a barlang előterében sikerült érintetlen kitöltést feltárni, ebben a Hillebrand Jenő szerint egységes sárga réteget két részre lehetett tagolni. A régebbi ásatásokból származó gravetti eszközöket a szeletaiakkal összekeverve leltározták be, szétválasztásuk igen nehéz. Ezért csak 36 eszköz sorolható a gravetti kultúrához. A kőeszközök között a különböző pengék, nyeles hegy, kettős árvéső tartoznak a jellegzetesebbek közé. A csonteszközök közül egy nyéllyukas csonttű, zegzúg vonalakkal díszített csonthegy töredéke és egy mammutagyarból faragott ékszer említhető meg. Egy tarándszarvas ujjperecéből készült jelzősíp is előkerült.

A Jankovich-barlang alatt fekszik a vele egy kürtővel összekötött Baits-barlang (Gaál-barlang), amelyben Gaál István faszénmaradványt és gazdag faunisztikai anyagot tárt fel.

1932-ben Csalog József egy későpaleolitikus törpe pengét gyűjtött itt. Ugyancsak a Jankovich-barlang közelében, a Baits-barlangtól 50 m-re Ny-ra van a Szalay-barlang. Hillebrand Jenő ezt az üreget meddőnek találta, Csalog József azonban 1932-ben 8 durva, a szeletai kultúrára utaló anyagú és nagyságú szilánkot gyűjtött benne. A Jankovich-barlang későbbi lakottságáról hiányos adataink vannak. Sinka Ferenc Pál szerint az 1913. évi ásatás során sok neolitikus és bronzkori cserepet is találtak. Az MNM-ben viszont csak három db bádeni (péceli) mericét őriznek. Banner János egy kétosztású tál gombját közli a barlangból. Az 1956. évi ásatáson is a bádeni (péceli) kultúrába tartozó tál és fazéktöredék látott napvilágot. 1928-ban az EBM középkori cserepeket is szerzett a barlangból.

(Forrás: Magyarország régészeti topográfiája 5.) 

Geológiai érdekesség a 375 méter magas Öreg-kő keleti oldala. Függőlegesen leszakadó sziklafalai miatt kedvelt sziklamászó-iskola. A Gerecsében számos helyen található triászidőszaki mészkő, melynek egyik legszebb megjelenési formája Öreg-kő. Morfológiai különlegességét az adja, hogy sasbércként emelkedik környezete fölé, és róla páratlan kilátásban lehet részünk a környező hegyekre, a Dorogi-medencére, valamint a Duna felé. 
Természetvédelmi terület. 50-60 m-es kibillent dachsteini mészkőből álló, szinte merőleges sziklaszirtje a fülesbagoly és a kerecsensólyom fészkelő helye. Különleges, számos védett növénnyel gazdag az Öreg-kő flórája is: a pados sziklapárkányokon él a ritka rozsdabarna pikkelyharaszt, ez itt a sziklai perje egyedüli gerecsei lelőhelye. Itt a különben csak dolomitra jellemző sziklagyepekkel is találkozhatunk, ezek növényei közé tartozik a magyar gurgolya és a sziklai perje. A Bajót felé lejtő löszgyepen pedig a ritka - magyar botanikus nevét viselő - Borbás-kerep díszlik tömegesen.

Tovább a kategóriában: Útvonalajánlat: Berényvár »

Szaléziak.HU friss hírek

 

 

 

 

 


A Lelkigyakorlatos Ház számlaszáma:

11784009-20604266
 

A kegytemplom felújítása

Szállás - érdeklődés
  1. Érkezés(*)
    Invalid Input
  2. Távozás(*)
    Invalid Input
  3. A Rendház, a Don Bosco ház és az Ifjúsági ház is nyitva áll a vendégek részére. Jelölje, hogy az egyes épületekbe hány fővel érkeznének.
  4. Rendház
    Invalid Input
  5. Don Bosco Ház
    Invalid Input
  6. Ifjúsági ház, jobb szárny
    Invalid Input
  7. Ifjúsági ház, középső és baloldali rész
    Invalid Input
  8. Invalid Input
  9. Kérjük, adja meg elérhetőségeit, hogy felkereshessük személyre szabott ajánlatunkkal.
  10. Név(*)
    Invalid Input
  11. Telefon(*)
    Invalid Input
  12. E-mail(*)
    Invalid Input

térkép

+36-33/506-340
+36-20/235-9006

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Szalézi Lelkigyakorlatos Ház
2533 Bajót- Péliföldszentkereszt, Pf. 3

Copyright © 2012 LDnet